Charles Dickens örökérvényű regénye jutott eszembe amikor ez év első bejegyzésén gondolkodtam. Ilyenkor még reménykedünk és hiszünk abban, hogy csak jó dolgok fognak történni velünk. Persze lehet, hogy csak a szilveszterkor elkortyolgatott pezsgő utólagos hatása váltja ki bennünk ezt a reménykedést, de egy szintén örökérvényű mondás szerint, ha nincs bennünk remény, már hitünk sem lesz többé. És hit nélkül maga az ember is céltalanná válik.
Megvetés, álomkergetés, sznobizmus és képmutatás. Felidézve a regényből készült filmet (bizonyára sokan emlékeznek Estelle szerepében Gwyneth Paltrow-ra) az előbbi szavak jutottak eszembe. Persze hazudnék, ha nem említeném meg Gwyneth jelenetét amikor beront Finn szobájába, aki rajzceruzáját szorongatva nézi ahogy Estella megválik a ruhájától és modellt áll a fiúnak, aki gyerekkoruk óta szerelmes a lányba. A rajzok elkészülte után azonban Estella szó nélkül hagyja ott a fiút, akinek a rajzok mellett a reménye még megmaradt.
Ahogy nekünk is. Mert abban talán mindenki egyetért, hogy a 2007-es év nem a mi évünk volt. Bár sokan már előrevetítik, hogy a 2008-as év sem lesz jobb, de én örök optimistaként most mégis Finn szerepébe bújok. Hátha hozzánk is eljön majd egy titokzatos jótevő és mi is kiszabadulhatunk abból a politikai mocsárból mely mára teljesen megfertőzte az országot. Talán Finnhez hasonlóan mi is egyszer kitudjuk aknázni a tehetségünket. Tudom ehhez sok mindennek történnie kéne. Az ország java része Gyurcsány távozásában látná meg a szebb jövőt, talán egy előrehozott választással véghez is lehetne vinni, de vajon mit kapnánk utána? Egy "Erős Magyarországot" konkrét elképzelések nélkül? Mert aki olvasta Orbán 96 oldalas példabeszédeinek gyűjteményét, az tudja jól, azok is csak szép remények. Tudom, Dickens sokkal sötétebb képet festett, de hát ő regényíró volt, Orbán meg szónoki munkásságának összefoglalását dobta elénk. Sokan biztos rávágják - és talán jogosan is -, hogy legalább reményt adott egy szebb és jobb Magyarország felépítésére. Ezzel szemben mit kaptunk "ezektől" erre az évre? Bizonytalan egészségügyi reformot, növekvő energiaárakat, csökkenő reáljövedelmeket, tandíjat, vizitdíjat, leállított kormányzati negyedet...és újabb reményeket. Hogy talán nem feleslegesek a reformok, hogy üres szólamok nélkül is ki lehet vezetni az országot a kátyúból.
Most úgy vagyok ezzel mint Finn, nem tudom, hogy tudok-e hinni bármelyik verzióban. Mert ahogy őt mindig kísértette Estella és Nora Dinsmoor emléke, úgy minket is kísért az őszödi beszéd és az azt követő rendbontások rémképe.
„Emlékezetes napja maradt életemnek ez a nap, mert nagy változásokat okozott bennem. De ez a nap senki életéből nem hiányzik. Képzeljétek csak el, hogy egy bizonyos nap kiesett volna az életetekből, milyen másképp fordult volna minden." - írja a regény elején Dickens.
Bölcs...és tanulságos és tovább gondolásra alkalmas. Még akkor is, ha ezt 150 éve írták.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Rhapsody 2008.01.12. 15:23:28
shortbus 2008.01.12. 16:26:15
bogi80 2008.01.12. 19:17:08
Barangoló 2008.01.13. 09:41:18
tesoka 2008.01.13. 20:46:23
Barangoló 2008.01.14. 16:12:23
Darkness 2008.01.14. 16:19:31
ImiSpider 2008.01.14. 16:28:53