A fenti kijelentés hallatán bizonyára sokakban a kegyetlenségen, és a mai politikai állapotokon túl, egyből Radványi Géza remekműve, a Valahol Európában elevenedik meg. Persze ott elárvult gyerekek bandába verődve próbálják túlélni a háború utáni éveket és mikor elhangzik az azóta szállóigévé váló mondat: "Felnőtt. Ellenség. Könyörgöm, akasszuk fel" - igazából kevesen gondolnak a kivégzés ezen ősrégi módjára. A filmben is egy szeplős kis csibész mondja ezt, mikor a rongyos, árva gyerekek egy csapata megtalálja a neves karmestert rejtekhelyén, egy romba dőlt kastélyban, aki a világtól megundorodva, magányosan él. A gyermekek először idegenkednek a felnőttől, ám hamarosan megbarátkoznak vele, sőt megszeretik őt. Simon ugyanis nem hazudik nekik, és nem csapja be őket, mint a többi felnőtt. Sőt, öntudatra ébreszti őket. Megtanítja nekik, hogy a szabadság a legfontosabb érték, melyhez minden embernek, így nekik is joguk van.
Talán ennyi elég is lenne a jegyzetnek, hiszen mindent elmondanak a film tanulságai. Biztos kitalálták már, Arnóth Sándor (volt) képviselő kijelentése kapcsán jutott mindez eszembe. Magával a kijelentéssel már nincs kedvem foglalkozni, hiszen lassan már lerágott csont és a Fidesz nagyon gyorsan és frappánsan megoldotta a számára is kényes kijelentést. Száműzte az alig néhány hónapos gyerkőcöt. Pedig a képviselő úr biztos, hogy tanulni akart. De ott, a képviselők dicső házában nem volt egy Simon Péter, aki megtanította volna őt viselkedni. Persze igazságtalan lennék, ha nem említeném meg, hogy sajnos másokat sem. Hisz elhangzott már itt - természetesen kipontozva - a "b… meg a k… anyád", "a fidesz kapja be a f…", és hasonló finomságok, de inkább nem részletezem.
A lényeg itt Simon Péter személye. Ő tudott hitet, becsületet, tiszteletet és hősiességet átadni a gyerekeknek. Ők együtt képesek voltak újjáépíteni a lepusztult várat (most írhattam volna hazát is!), képesek voltak áldozatot hozni egy jobb élet reményébe. Akkor, amikor majdnem az elég világ elpusztult.
Ma sokkal könnyebb dolgunk lenne, de Simon Péterek hiányában eleve bukásra vagyunk ítélve. Pedig már a Dr. Kotászok ideje is lejárt, bár egyesek megpróbálnak néha-néha a bőrébe bújni, de szerencsére nincs sok esélyük. Ezért volt dicséretes a képviselő villámgyors eltüntetése. Az persze már a vicc kategóriájába tartozik, ahogy az esetet azonnal megpróbálta kihasználni a város szoci szervezete, és ahogy a "város- és Dr. Kotász védők" megpróbálták ezt hangos fújjolások közepette megakadályozni.
Vajon mit is kívánhatunk magunknak ezek után? Személy szerint én egy személyt, ha lehetne, akit Simon Péternek hívnak.
Csak attól tartok, hogy Somlay Artúr után már senki sem tudja hitelesen eljátszani a szerepet.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Volok 2008.10.01. 13:16:47
alex 2008.10.01. 14:27:50
zsófertó 2008.10.01. 14:32:49
alex 2008.10.01. 14:37:23
zsófertó 2008.10.01. 14:42:38
alex 2008.10.01. 14:44:35
zsófertó 2008.10.01. 14:49:08
Satiago 2008.10.01. 14:56:59
Benda 2008.10.01. 16:23:53
alex 2008.10.01. 16:30:05
Benda 2008.10.02. 13:30:14