A több mint háromezer éves királynő és a székelyek magyarságát igazoló himnusz hogyan kötődik egymáshoz? Igazából sehogy. Hogy mégis összekötöm őket az csak a véletlen műve, vagy egyszerűen gondolataim kuszaságának folyománya? Majd talán kiderül.
Egyiptomi utazással és az ott készült videofelvétellel kezdődött minden. Nekem kellett a 10 napos élményhalmazból egy nézhető mixert összeállítanom. Ahogy vagdostam a felvételt és odaértem a Luxor-Királyok völgyében felvett képsorokhoz, feltűnt valami. Aki már járt Hatszerpszut templománál az tudja, hogy a sziklába vájt történelem, több mint háromezer éves. Kietlen, napos, sivatagos terület, felkapaszkodni ehhez a csodálatos épülethez, több száz lépcsőn át lehet. Mit láttam a felvételen? Lihegő, izzadó embereket, akik már alig várták, hogy felérjenek az árnyékba, igyanak a magukkal hurcolt ásványvízből és gondolataikban már a szálloda hűsítő medencéjében úszkáltak. Pedig Hatsepszut ennél többet érdemel. Áhítatot, néma merengést és tiszteletet. A templom, mely Ámon és a többi istenség tiszteletére épült több mint háromezer éve áll. Az rémlett fel bennem, hogy vajon mi, 2007-ben vajon mit hagyunk örökül a jövőnek? Lesz olyan építmény mely háromezer év múlva is bizonyítani fogja, hogy itt a Kárpát-medencében létezett egy ország? Talán ha elkészül Gyurcsány kormányzati negyede, Demszky négyes metrója, Rogán Belvárosa, vagy Orbán kőbe vésett népszavazási kérdései? Ennyi elég lesz az örökkévalóságnak? Mert Hatsepszut és a Királyok völgye örökké megmarad.
Hogy jön ide a székely himnusz amely 86 éve született? Akik Egyiptomban voltak, néhány hétre rá Erdélyben is jártak. Hazaérkezve a legfőbb tanulságként természetesen magyarságuk igazolását vélték felfedezni az ottani gyerekek által énekelt székely himnusz hallatán. Mely rendjén is van, mert egyek vagyunk, mert egy a nyelvünk, a kulturális örökségünk. Ápolni kell a hagyományt és nagyon meg kell becsülni a székely magyarságot, mert tanulhatunk tőlük.
De vegyük észre a több ezer éves örökséget is, mely nem a közös nyelvből, de még a közös imából sem táplálkozik. A székely himnusz harmadik versszaka hogyan is kezdődik?
                              "Ki tudja, innen merre visz a végzet,
                               Országhatáron, óceánon át?"
Ha nem is végzetünk, de a jószerencsénk és a lehetőségeink eljuttattak Hatsepszut templomához, akkor merítsünk onnan is erőt és hitet. Álljunk meg néhány pillanatra a lépcsőn, nézzünk fel a több teraszos oszlopsorra és képzeljük oda Egyiptom történelmének egyik különleges alakját, a férfiként viselkedő királynőt, és gondoljunk bele: háromezer éve itt éltek, haltak, szerettek és maradandó emlékeket állítottak az akkor élő emberek a sivatag közepén. A fáraóknak, az isteneknek és talán a következő nemzedékeknek is.
Ha ezt az örökséget is be tudjuk fogadni, akkor a már a szívünkben meglévő székely himnusszal együtt, sokkal, de sokkal gazdagabbak leszünk.